Kollégiumi Pedagógiai Program

A BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

 

„Nem szavak teszik vitézzé az embert,

a csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”

/Hunyadi/

 A Pedagógiai Program itt letölthető pdf formátumban.

A BAJAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KALOCSAI DÓZSA GYÖRGY SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

 

„Nem szavak teszik vitézzé az embert,

a csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.”

/Hunyadi/

 A Pedagógiai Program itt letölthető pdf formátumban.

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK

 

1. KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA

2. HELYZETELEMZÉS

2.1.         Az intézmény alapadatai

2.2.         Tárgyi, környezeti feltételek

2.3.         Személyi feltételek

2.4.         Ifjúságvédelmi feladatok

2.5.         Az intézmény kapcsolatai

2.6.         A szülők kollégiummal szembeni elvárásai

2.7.         A szülőkkel való kapcsolattartás formái

3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI

3.1.   A kollégiumi nevelés feladatai

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE

4.1.   Kötelezően biztosítandó kollégiumi foglalkozások

4.1.1.  Tanulást segítő foglalkozások

4.1.2.  A tanulást segítő szakköri foglalkozások

4.2.         A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

4.3.         A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások

5. KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

5.1.         Diákrendezvények, hagyományok

6. AZ INZÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA, ZÁRADÉK

 

KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA

 

1. KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA

 

Sajátos tevékenységi rendszerünkön keresztül elősegíteni a választott életpályára való felkészülést, a személyiség harmonikus és egészséges fejlődését. Biztosítani kívánjuk a tudáshoz jutási esélyek közelítését, az eltérő településszerkezetből adódó hátrányok korrekcióját, az iskolai tanuláshoz a nyugodt, alkotó, segítőkész pedagógiai légkört.

 

HELYZETELEMZÉS

2. HELYZETELEMZÉS

 

 2.1 Az intézmény alapadatai:

 

 A kollégium a Bajai Szakképzési Centrum Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma tagintézmény, kollégiumi intézményegysége

 

Feladat ellátási helye:6300. Kalocsa, Asztrik tér 7.

6300  Kalocsa, Kunszt J.u.1.

 

 Az intézményegység működési területe:

Bács-Kiskun megye és a környező megyék

 

Az intézménybe felvehető tanulók maximális száma: 120 fő

 

A kollégium tevékenységeit a Bajai Szakképzési Centrum Alapító Okiratában megfogalmazottak szerint látja el.

A kollégium működtetését a kalocsai önkormányzat tulajdonában lévő Vagyonhasznosítási és Könyvvezetési KFT végzi, a kollégista diákok étkeztetését a Kalocsa Menza KFT biztosítja

 

 Az intézmény alapfeladata:

A köznevelésről szóló törvény 17.§ határozza meg a kollégiumok alapfeladatát.

 

(1.) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az

a) lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,

b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztetett, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges

(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tízéves kortól- a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől-vehető igénybe.

(3) A kollégium-részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint-szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.

(4) a kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik

(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanuló iskoláinak munkarendjéhez.

 

2.2. Tárgyi , környezeti feltételek

 A kollégium öreg, műemlék jellegű épületben helyezkedik el, ezért számtalan elhasználódással, meghibásodási lehetőséggel kell számolni.

A tanulók elhelyezési feltételei biztosítottak:

  • Kunszt József utcai épület I. emelet:
    • kollégiumvezetői iroda, gondnoki-adminisztrátori iroda, kézi raktár,
    • könyvtár, tantermek, kondicionáló szoba,
    • földszinten: kerékpártároló, kapus szoba tartozik a kollégiumhoz
  • Asztrik tér 7. II. emelet:
    • 7-10 négyzetméteres hálószobák, társalgók-, tanuló-, pingpong-, csocsó-, TV szoba, számítástechnika termek szolgálnak a diákok elhelyezésére. Raktár, zuhanyzók, WC blokkok, ügyeletes tanári szoba, éjszakai tanári szoba.

A fenti helységek a megfelelőek, mind a lakhatás, mind a szilenciumi feltételek biztosítása területén.

Szükség esetén az iskola termekkel segíti a kollégiumi foglalkozásokat és a rendezvények lebonyolítását.

Hiányzik a beteg szoba, a hozzá tartózó elkülönítő helyiségekkel együtt.

 

Pénzügyi háttér:

A program megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a következők biztosítják:

  • Az önkormányzat által biztosított működési költségek
  • A Bajai Szakképzési Centrum által biztosított fenntartási költségek
  • Pályázati források

 2.3. Személyi feltételek

 A törvény által előírt pedagógus végzettséggel a kollégium tantestületének minden tagja rendelkezik. A szakos összetételben rejlő lehetőségeket a pedagógia program összeállításánál, a szabadidős tevékenységnél és a foglalkozások szervezésénél figyelembe vettük. A nevelőtanárok munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végzik, tevékenységüket a tudás,az igazságosság,a rend,a szabadság,a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei,az egyenlő bánásmód,valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozza meg.

A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

a Vagyonhasznosítási és Könyvvezetési KFT alkalmazásában vannak. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonalai is nevelési tényező.

 A kollégium nevelőtestületét olyan nevelőtanárok alkotják, akik fontosnak tartják:

  •  a pedagógus közösség kapcsolatrendszerének, munka kultúrájának, szakmai kompetenciájának fejlesztését,
  • Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában és a keretfoglalkozási tervekben megfogalmazott célok és feladatok jelenjenek meg a pedagógusok mindennapi tevékenységében, gondolkodásmódjában,
  • a kollégiumi nevelés irányaival és tartalmi megújulásával való lépéstartás igényét,
  • a pedagógus személyiség és attitűd, a szabad, alkotó pedagógus kibontakoztatását,
  • a helyzetelemzés, diagnosztizálás, a pedagógiai folyamatok vezérlése épüljön be a nevelők pedagógiai eszköztárába,
  • a kollégiumban zajló folyamatok ismeretét, a diákok személyiségének megismerését, hogy egyéniségük, felkészültségük, műveltségük példaként szolgáljon a diákok számára,
  • a pedagógiai kommunikációban a tanulók iránti tapintatot, ez által a konfliktusok eredményes kezelését,

 

A kollégistákról:

 

 A kollégium alaprendeltetése, hogy az iskolai tanuláshoz biztosítsa a feltételeket. Az intézmény akkor végez eredményes munkát, tölti be társadalmi hivatását, ha ezzel a lehetőséggel a kollégisták élnek, azaz az iskolai tanulás terén legalább olyan eredményt, vagy jobbat érnek el ,mint a bejáró társaik.

A tanulmányi átlag összehasonlítva a bázis iskolák tanulmányi átlagával (az egyes iskolatípusokban járó kollégisták tanulmányi átlagával) néhány századdal jobb eredményt mutat. Tanulóink életkora 14 év és 21 év között van.

 

A szakmunkástanulók tanulmányi eredménye átlagban nem éri el a közepes szintet. Az elsősök általános iskolából hozott átlaga még a kollégista társaitól is gyengébb – gyakori, hogy csak elégséges osztályzatot tartalmaznak az év végi bizonyítványok.

 

A gimnáziumba járók fő célja a továbbtanulás. Tanulmányi munkához való viszonyuk és eredményük jó. Sajnos a kollégiumi létszámarányuk nem éri el a 10 %-ot. A szakközépiskolások egy részére szinten jellemző a továbbtanulási szándék, viszont itt a szakmánkénti eltérés eltérő tanulási motivációkat is mutat hosszú évek távlatában.

 

Intenzív érettségire történő felkészülésben, érettségi utáni szakképzésben résztvevőkre a következők jellemzők:

önállóbbak,céltudatosabbak, fontosnak tartják a tanulást, többségük már kollégista volt, betartja az alapvető szabályokat.

A kollégium házirendje rájuk is érvényes, nem tartalmaz életkorhoz kapcsolódó kedvezményeket.

 

A felsorolt tanulói összetételből jól értékelhető, hogy módszertanilag mennyire differenciált pedagógiai feladatot kell ellátnia a nevelőtestületnek.

 

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a diákok szociális hátterét, otthoni életkörülményeiket. A nevelőtanári tapasztalatok, a szülőkkel, oktató tanárokkal való kapcsolattartás során feltáruló információk is a következőket erősítették meg: tanulóink közel 60 % - a hátrányos helyzetűnek mondható (rossz anyagi körülmények, rendezetlen szülői háttér, káros szenvedélyek, rossz baráti társaság).

Ezért az ifjúságvédelmi feladatok kiemelt szerepet kapnak valamennyi nevelőtanár részéről. A feladatok koordinálását, összefogását a kollégiumvezető végzi. A siker érdekében együttműködünk az önkormányzat gyámügyi szakembereivel, nevelőotthonokkal, családsegítőkkel, ifjúsági védőnővel.

A veszélyeztetett tanulók esetében a szülőkkel rendszeres, személyes kapcsolat kialakítására törekszünk, - ami gyakran a szülő hozzáállása miatt nem alakul ki. A nevelőtestületnek ezért számos családpótló feladatot is meg kell oldania.

 

2.4. Ifjúságvédelmi feladatok

 

A kollégium ifjúságvédelmi tevékenységének főbb elemei, tanári feladatok:

  • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kisérése és orvoshoz küldése az igények szerint.
  • A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása.
  • A tanulók rendkívül sokféle és szélsőséges családi, szociális hátterének megismerése.
  • A csoportfoglalkozások tematikájában szerepelni kell a szociális értékrend és képességrendszer fejlesztésének is.
  • Az aktuális tanulói problémák, gondok megbeszélése és azok megoldásának segítése a nevelők alapvető feladatai közé tartoznak.

 

2.5. Az intézmény kapcsolatai

 

Iskolánkkal mind vezetési, mint tantestületi szinten napi munkakapcsolatban állunk.

A város többi középfokú oktatási intézményével napi kapcsolatban állunk. Ezt a kapcsolatot a nevelőtanárok és az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres és folyamatos együttműködése biztosítja. Az iskolák nagyobb rendezvényein a kollégium nevelőtestülete képviselteti magát.

 

Az iskolával való kapcsolattartás szintjei, formái

 

Szintjei:

  • vezetői szinten a kollégiumvezető,
  • osztályfőnöki, szaktanári szinten a nevelőtanárok,
  • iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelősi szinten a kollégiumvezető
  • könyvtári szinten a könyvtáros,
  • diák-önkormányzati szinten a segítő tanár és a DÖ. elnök (szükség szerint a felelősök).

 

Formái:

  • személyes találkozás,
  • nevelőtestületi értekezletek,
  • kollégiumi és iskolai rendezvények,
  • nyílt napok
  • városi diák-önkormányzati munka.

 

A város művelődési és egyéb intézményei közül a következőkkel állunk kapcsolatban:

 

Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, Viski Károly Múzeum, Városi Vöröskereszt, Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség rendezvényein részt veszünk. A kollégiumi diák-önkormányzat tagja az Országos Kollégiumi Diákszövetségnek, részt veszünk a vezetőképző táborokban és az országos rendezvényeiken. A kiskunfélegyházi, a bajai és a kecskeméti kollégiumokkal baráti kapcsolatban állunk, közös rendezvényeken találkozunk, az anyagi lehetőségeink függvényében. A ”Legügyesebb kollégista és kollégium”felmenő rendszerű vetélkedőn is képviseltetjük magunkat.

 

A pedagógiai program megvalósításában a bővülő kapcsolatrendszer sok segítséget adhat. Igyekszünk továbbra is a kapcsolatainkat ápolni, hagyományainkat pedagógiailag értékes tartalommal megőrizni, fejleszteni.

 

2.6. A szülők kollégiummal szembeni elvárásai

 

  • A szülők igénylik a fegyelmezett munkára nevelő kollégiumi tevékenységet: elsősorban az iskolai tanulás segítése terén.
  • Az elsős tanulók szülei matematikából kértek felzárkóztatási, korrepetálási lehetőséget.
  • Jónak tartják, hogy a kollégiumban megfelelő számú a számítástechnikai eszköz áll a diákok rendelkezésére.
  • Bővítenék a hasznos szabadidős tevékenységeket és azok feltételeit (kondicionáló eszközök, színházlátogatás, kirándulás, a tartalmas szakköri tevékenységeket szintén támogattak).
  • Egyetértettek a házirendben megszabott kimenő idejével, hasznosnak ítélik a kollégium adta kulturális, sport és egyéb foglalkozási lehetőségeket.
  • A „kollégiumi szék” létrehozására és az abban való közreműködésre alig érkezett javaslat, ez elsősorban nem az érdektelenségnek, hanem a kollégiumtól való távolságnak és a szülők munkahelyi elfoglaltságának tudható be.

 

Összességében a szülők azt várják el a kollégiumtól, hogy a gyermekük a kor színvonalának megfelelő ellátásban részesüljön, érzelmi és fizikai biztonságban legyen és a nevelőtestület tagjai segítsék az iskolai tanulmányaik sikeres befejezésében.

 

2.7. A szülőkkel való kapcsolattartás formái

 Célunk: szoros kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel a gondjainkra bízott gyermekek érdekében.

 Formái:

  • alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon),
  • egyéni fogadóórák,
  • közös iskolai, kollégiumi fogadóórák,
  • szülői értekezletek,
  • szülői részvétel kollégiumi, iskolai rendezvényeken.

 

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI, FELADATAI

3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI, FELADATAI

 

A kollégiumi nevelés célja:

 A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával.

 

A kollégiumi nevelés alapelvei:

 A kollégium-céljai elérése érdekében-gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével:

 

      1. az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása;
      2. a nevelés folyamatát a diákok iránti bizalom és felelősség, szeretet hassa át;
      3. a pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség;
      4. az alapvető erkölcsi normák betartása;
      5. az egyéni sajátosságok figyelembe vétele;
      6. a nevelőtevékenység építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére, az intézmény környezetében lévő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködésre;
      7. együttműködés a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal;
      8. az integrált nevelés megvalósítása;
      9. orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása;
      10. egyéni bánásmód alkalmazása, a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele
      11. nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása

 

3.1.A kollégiumi nevelés feladatai:

A kollégium,a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg

 

A kollégiumi nevelés feladata különösen:

  • A tanulás tanítása
  • Az erkölcsi nevelés
  • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
  • Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
  • A családi életre nevelés
  • A testi és lelki egészségre nevelés
  • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  • Fenntarthatóság, környezettudatosság
  • Pályaorientáció
  • Gazdasági és pénzügyi nevelés
  • Médiatudatosságra nevelés

 

A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE

 

4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE

 

Kollégiumunk tevékenységrendszerének kialakításakor figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvényt, különösen a 15. § (4) bekezdést, a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet valamint az 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendeletet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjáról.

 

A program összeállításánál a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség által kidolgozott szakirodalmat és szakmai ajánlásokat is felhasználtuk.

Megfogalmaztuk az egyes tevékenységek eszköz és anyagi szükségletét is, amelyek nélkül azok eredményesen nem működtethetők.

Abból a nevelési alapelvből indultunk ki, hogy a tanulók személyisége csak az általuk végzett tevékenységrendszeren keresztül fejleszthető a legeredményesebben.

 

4.1.Kötelezően biztosítandó kollégiumi foglalkozások

 

A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére,a kreativitás fejlesztésére,az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára,gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg,hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához,személyiségének gazdagodásához,kompetenciáik fejlesztéséhez,a közösség fejlődéséhez.

 

 

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások

  • tanulást segítő foglalkozások,
  • tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások,
  • a szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások.

 4.1.1. Tanulást segítő foglalkozások

 a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás

 

A napi felkészülést megfelelő tárgyi környezetben és tanári segítség mellett kell biztosítani. A szilenciumi időnapi három óra. Ebben az időben, az épületben minden tanuló számára nyugodt, csendes tanulási feltételnek kell lennie. A csoportfelelős nevelőtanárok döntenek arról (a diák egyéni eredménye, teljesítménye, tanulási szokásai alapján), hogy kik tanulnak tanári felügyelet mellett, és kik dolgozhatnak önállóan az épület egyéb helyiségeiben. A kollégium minősítési rendszere ezt egyértelműen alátámasztja és elősegíti.

A szilenciumi idő alatt más kollégiumi rendezvény nem tervezhető – az iskolai tanórákra való felkészülés minden más tevékenységgel szemben elsőbbséget élvez. Tanulócsoportban történik a szilenciumi foglalkozás (napirendben rögzített időkben). Kollégiumunkban biztosítottak a nyugodt tanulás feltételei. Figyelembe vesszük az adottságbeli, képességbeli tényezőket, valamint a tanulási szokásokat is.

 

A csoportszervezés alapelvei:

  • iskolatípus
  • osztály
  • szakma
  • gyakorlati munkahely

 

A foglalkozások szervezése, lebonyolítása során fontos:

  • a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás,
  • közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása,
  • egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása,
  • nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása,
  • a folyamatos segítés és ellenőrzés,
  • kiscsoportos foglalkozások (rendszeresen vagy alkalmanként),
  • elérendő, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára.

 

b) Felzárkóztatás, tehetséggondozás

 

A tanulók igen eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladat az indulási hátrányok csökkentése. Ennek érdekében felmérjük a kiinduló helyzetet, feltárjuk a lemaradás okait, majd kidolgozzuk az egyénre szabott hatékony segítségnyújtás tervét. A tanulási folyamatot állandóan ellenőrizzük, ha kell, elvégezzük a szükséges korrekciókat.

 

A tanulmányi munkát segítő tevékenység módszerei:

  • egyéni és kiscsoportos korrepetálás (diák, szaktanár)
  • kortárs csoportok segítése
  • szakköri munkába való bekapcsolódás

 

Az ellenőrzés módszerei:

  • rendszeres napi ellenőrzés
  • elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten
  • negyedévenkénti elemző értékelés kollégiumi szinten az igazgató részéről
  • az értékelésről és a további feladatokról a szülők rendszeres tájékoztatása.

 

Számítástechnika-informatika, diákújságírás

 

Az iskolai felkészülésen kívül a diák-újságírásban, szerkesztésben, fényképezésben tehetséges diákoknak is lehetőséget ad képességeik fejlesztésére. Az újság nyomdai költségeit minden évben tervezni kell, mert ez által válik közkincsé a diákok és a szerkesztő tanár munkája. A kollégium honlapján is elérhető annak érdekében, hogy minél többen betekinthessenek a kollégiumi élet belső világába.

Pályázatok útján az elmúlt években jelentősen javult a számítástechnikai eszközök száma, a könyvtárban is a tanulók rendelkezésre áll. Karbantartásuk, fejlesztésük állandó anyagi hátteret kíván.

 

Matematika felzárkóztatás

 

Az elsős tanulók körében tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az iskolai alapkövetelmények szintjére felzárkózzanak a diákok.

A feladatot hosszútávon az iskola matematika tanáraival vagy külsős segítséggel tudjuk megoldani. A matematika felzárkóztatást a diákok igényeinek megfelelően szervezzük, ügyelve arra, hogy mindig előtérben maradjon az egyéni segítés, az egyéni eredményesség.

 

4.1.2. A tanulást segítő szakköri foglalkozások

 

      1. Családi életre nevelő szakkör

 

A társadalom legkisebb és legfontosabb alapegysége a család. A kollégium a kötetlen időkeretével, a rendelkezésre álló technikai eszközeivel jól tudja segíteni a családi életre nevelést. Sajnos, a fiatalok jelentős részének az otthon nem nyújt követendő családmodellt. A kollégium, mint sok esetben családpótló, helyettesítő funkciót is ellátó intézmény, - szakköri foglalkozás keretében részt vállal a leendő családok alapítóinak felkészítésében. Ezek a foglalkozások is elméleti és gyakorlati részből állnak. A foglalkozásokat döntő részben a kollégium nevelőtanárai vezetik. Ebbe a munkába bekapcsolódik az iskolaorvos az ifjúsági védőnő, a konyhavezető. Az elméleti foglalkozások középpontjában a család mindennapos tevékenysége, gazdálkodása, munkamegosztása, a kiegyensúlyozott légkör megteremtése és megtartása áll.

Különösen fontosnak tartjuk felhívni a középiskolás korosztály figyelmét arra, hogy a család vállalása mekkora felelősséggel jár. Gyakorlati foglalkozásokon a lányok főleg a konyhai munkákat (sütés, főzés), a háztartás más teendőinek praktikáit sajátítják el.

Szituációs játékokban ismerkedhetnek meg a családi életet oly sokszor válságba sodró konfliktusok kezelési technikáival.

 

      1. Egészséges életmódra nevelő szakkör

 

A szakkör fő célja, hogy olyan személyiséget alakítsunk ki, aki számára a testi és lelki egészség értéket jelent. Ezt az értéket nemcsak felismerik, hanem életük során igyekeznek védeni, őrizni.

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a káros szenvedélyektől mentesség, a helyes táplálkozási szokások kialakítása. A napirend szerinti élet megszervezése és betartás, a rendszeres testmozgás. Az elmúlt években kolléganőink ebben a témában már számos sikeres foglalkozást vezettek. Egész évre szóló foglalkozási tervet dolgoztak ki, melyben felmérések is szerepelnek a tanulók káros szenvedélyeiről. Sajnos, a kollégiumot sem kerüli el a fiatalok körében rohamosan terjedő drogfogyasztás. A nevelőtestület valamennyi tagja aktívan részt vesz diákok „felkutatásában”, keresi annak lehetőségét, hogy az illetékes szakemberekkel együtt segítsen rajtuk.

A körben a lányok tanácsokat kaphatnak nőgyógyászati témakörben is. A szexuális felvilágosításon túl az alkoholfogyasztás, a dohányzás ártalmairól is szó lesz. A különböző járványszerűen terjedő betegségek megelőzésére, a nemi betegségek elkerülésére is felhívjuk a figyelmet.

Megismerkedünk néhány olyan eszközzel, amellyel egészségi állapotunkról visszajelzést kaphatunk. Az iskolaorvos,az ifjúsági védőnő és biológia szakos nevelőtanár vezetésével valósulnak meg a foglalkozások

A szakkör tárgyi feltételei biztosítottak, - illetve pályázatok útján folyamatosan fejleszteni kell.

 

4.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

 

Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos tevékenységek, feladatok megbeszélése, értékelése történik. A csoportfelelős nevelőtanár a csoport összetételének megfelelően tervezi a foglalkozások témáját éves szinten. Különös gondot fordít a tanulók tanulmányi munkájának értékelésére, a tanulási motivációra, az alapvető erkölcsi normák elsajátítására, illemszabályokra, a káros szenvedélyek megelőzésére, a tanulók szociális értékrendjének kialakítására.

A csoportos foglalkozások hetente egy alkalommal történő elfoglaltságot jelentenek, melyen a csoportfelelős tanulók és a kiscsoportok vezetői is értékelik a tanulócsoport heti tevékenységét, utalnak a jövő heti feladatokra. A tanulócsoportok kialakításánál döntő szempontként vesszük figyelembe a diákok szakos összetételét, iskoláját, gyakorlati helyét, baráti kapcsolatait, ezzel is elősegítve, hogy jobban tudják egymást a tanulásban segíteni, a szabadidős programjaikat össze tudják hangolni.

A nevelőtanár kiscsoportos foglalkozást is vezet a tanulók összetételének megfelelően (pl. a csoportban lévő elsős tanulók részére beilleszkedést segítő, tanulást segítő foglalkozásokat tart).

Az egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezésénél külön hangsúlyt kap a tanulók önálló életkezdését, valamint pályaválasztását segítő pedagógiai tevékenység.

 

Ennek főbb elvei tantestületi szinten a következő:

 

A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei.

  • diák-önkormányzati tevékenységet a tantestület minden tagja támogatja, segíti,
  • a tanulók szocializációja, közösségben való szereplése, társaival való alkotó együttműködése a kollégiumi nevelés meghatározó elve,
  • a nevelőtanár a diákokkal egyénileg törődik, minden területen a legjobb tudása szerint köteles segíteni problémái megoldásában – a kollégium szilenciumon kívüli foglalkozásai is segítsék a szervezőkészség, takarékosság, ügyintéző képesség, magabiztos fellépés, környezettudatos magatartás kialakítását.

 

A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei

  • ösztönözze a tanulókat arra, hogy tudatosan készüljenek pályaválasztásra, ill. a szakmunkás tanulókban erősödjön a szakma színvonalas elsajátításának igénye
  • a kollégium szakkörei (előadói- képzőművészeti művészeti, sport és egyéb körök) járuljon hozzá a tehetségek felismeréséhez, fejlesztéséhez,
  • a tanulócsoportok foglalkozási tematikájában minden korosztálynál, csoportnál szerepelni kell a pályaválasztás témáinak,
  •  az iskolai szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel a csoportfelelős nevelőtanár e témában is a tanuló érdekeit szem előtt tartva együttműködik,
  • a kollégium e területen maximálisan tiszteletben tartja a tanulói, illetve szülei által kialakított pályaképet, - a tanuló reális értékelésével segíti a végleges döntést.

 A tanulmányi munka napi segítése és számonkérése szintén kiscsoportban és egyénileg is történik. Sok tanulónk hátrányos helyzettel rendelkezik, számos családi problémával küzd, ezért a nevelőtanároknak különösen sokat kell foglalkoznia személyes problémák megbeszélésével, melyekre az oktató iskolában sokkal kevesebb idő jut.

 

Az egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezésénél a 59/3013.(VIII.9.) EMMI rendelet 2. sz. mellékletét vettük figyelembe, amely a következő témakörökben határozza meg a kötelező foglalkozásokat évfolyamonkénti bontásban heti egy órában.

 

  • A tanulás tanítása
  • Az erkölcsi nevelés
  • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
  • Állampolgárságra, demokráciára nevelés
  • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
  • A családi életre nevelés
  • A testi és lelki egészségre nevelés
  • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
  • Fenntarthatóság, környezettudatosság
  • Pályaorientáció
  • Gazdasági és pénzügyi nevelés
  • Médiatudatosságra nevelés

 A tematika 60 %-át a törvény határozza meg 40%-át pedig a témafelelős nevelőtanárok a saját csoportjuk előképzettségéhez, érdeklődéséhez, a helyi sajátosságokhoz adottságokhoz igazodva készíthetik el.

 

4.3. A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások

 

E foglalkozásoknál jelentősen építettünk az intézmény eddig jól működő és bevált, - a tanulók által kedvelt és a személyiséget is fejlesztő szabadidős tevékenységekre.

 Ezek a következők:

 

      1. Diáksportkör

 

A testi képességek kifejlesztése és karbantartása érdekében ki kell használni a kollégiumon belüli és a település adta lehetőségeket. Felismerve a sport egészségmegőrző szerepét, az egészséges versenyszellem hatását az élet más területén is – a kollégium különösen fontosnak tartja, hogy minél szélesebb skálán ki tudjuk elégíteni diákjaink ez irányú igényeit.

A sportkör működését 1 fő nevelőtanár segíti, szervezi.

Egész éven át tartó bajnokságokat bonyolítunk le (asztalitenisz, sakk, kézilabda, labdarúgás sportágakban) a tanulócsoportok és az egyéni jelentkezők között. Ehhez a Városi Sportcsarnokot is igénybe vehetjük.

A tavaszi és az őszi időszakban futásra és kocogásra kiváló környezetet biztosít az Érsekkert.

Sokan igénylik a kondicionáló eszközök használatát. Az I. emeleten van a fiú, a II. emeleten van a lánykondicionáló terem. Folyamatosan kell karbantartani és fejleszteni a sportolás tárgyi feltételeit. A konditermek napi öt órában használhatók nevelőtanári felügyelet mellett.

Amennyiben a kollégium anyagi lehetőségei engedik, szívesen szervezünk a megye kollégiumai között sportbajnokságokat is. A „Legügyesebb kollégista és kollégium” felmenő rendszerű vetélkedőn is részt veszünk minden évben.

 

      1. „Százszorszép” alkotó diákok köre

 

Az előadói, képzőművészeti és sport kategóriába tartozó valamennyi tehetséges diáknak lehetőséget teremtünk arra, hogy egyénileg vagy csoportosan részt vegyenek a kör munkájában.

Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgás és beszédkultúra fejlesztésére, a játékigény, szereplésvágy kielégítésére, a művészeti ágak iránt érdeklődő gyerekek összefogására, a tehetség feltérképezésére, felismerésére, gondozására, a magyar néphagyomány és népdalkincs megismerésére, megőrzésére.

Foglalkozásaikat nevelőtanár és igény esetén az iskola tanárai vagy külső szakember irányításával tartják.

Rendszeresen szerveznek színház, kiállítás látogatást, a városban lévő kulturális programokat is látogatják. Kollégiumi rendezvényeken lehetőséget biztosítunk a bemutatkozásra, szereplésre. A kollégiumi hagyományos rendezvények ápolásában ezek a diákok járnak élen. Keressük annak a lehetőségét, hogy felmenő rendszerű kulturális és sport bemutatókon, versenyeken részt vegyenek.

 

      1. Önképzés, könyvtár

 

A kollégium fontos feladata, hogy megteremtse a feltételeit az iskolai tanulmányok kiegészítésének. Biztosítsa azokat az eszközöket, amellyel a diák természettudományi és társadalmi ismereteit bővítheti, segíti az iskolai tanulmányai előmenetelét.

Az iskolai tanulás – főleg a gimnazista és a többi középiskolás tanuló körében akkor mondható eredményesnek, ha belső igénnyé válik, ha a diák érdeklődésének megfelelően az iskolai tananyaghoz kapcsolódó szakirodalomban is elkezd „kutatni”.

 

Ennek a tevékenységnek két nagyon fontos összetevője van a kollégiumban:

  • segítőkész, megfelelő szakértelemmel rendelkező pedagógusok,
  • szakkönyvekkel, folyóiratokkal ellátott könyvtár, melyben számítástechnikai és egyéb informatikai eszközök is rendelkezésre állnak.

 A könyvtár fejlesztése kiemelt feladatunk, mert az iskolai felkészüléshez, az önképzéshez, az olvasóvá neveléshez, a módszeres információgyűjtéshez nélkülözhetetlen.

 

A szakköri munkákhoz, a korrepetálásokhoz, a tehetséggondozáshoz szintén több szakkönyvre és folyóiratra, szaklapra lenne szükség. A könyvtár rendelkezik a törvényben meghatározott „Gyűjtőköri szabályzattal”.

A könyvállomány elektronikus feldolgozása folyamatos. A könyvtárközi kölcsönzési rendszerhez is csatlakozott.

 

      1. Stúdió

 

A kör működésének személyi feltételei adottak, a technikai eszközök fejlesztéséhez folyamatos anyagi forrásra van szükség. Valamennyi kollégiumi rendezvényhez, szakköri munkához elengedhetetlen a működése.

 

KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

 

5. KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

 

A kollégium nevelési funkciói közül az egyik legfontosabb a tanulók szocializációs folyamatának segítése. Ennek egyik kiváló terepe a diák-önkormányzati tevékenység. A kollégiumban elsajátított érdekérvényesítő, közösségépítő, felelősségvállaló, kezdeményező életstílus, nagyon jól használható egy plurális berendezkedésű társadalomban való tájékozódáshoz.

A kollégiumi önkormányzatot egy tanár segíti.

Működési szabályzatuknak megfelelően az intézmény alapdokumentumaival összhangban működnek.

A tanulmányi munkát segítő (működtetési rendszerükkel), minősítési rendszerükkel hozzájárulnak a tanulók motiválásához.

A diák-önkormányzat aktívan részt vállal a kollégiumi élet mindennapi szervezésében (ügyeleti rend, tantermi közösségek tevékenysége, vetélkedők, kollégiumi szintű rendezvények előkészítése stb.).

 

5.1. Diákrendezvények, hagyományok

 

A diák-önkormányzat a nevelőtestület segítségével a következő kiemelt, éves szintű rendezvényeket szervezi:

  • Gólyatábor az elsős tanulók részére,
  • Városismereti és kollégium-ismereti vetélkedő az elsősök részére,
  • Mikulás est – kollégiumi polgárrá avató ünnepséggel,
  • Karácsonyi ünnepség, fenyőfa állításával,
  • Farsangi bál,
  • Valentin napi bál,
  • Kollégiumi napok (kulturális, sport rendezvények),
  • Végzős tanulóink búcsúzó ünnepsége

 A kollégium hagyományrendszerének továbbfejlesztési terve:

A felsorolt és eddig sikerrel megvalósított hagyományos rendezvényeinket hosszú távon is színvonalasan, minél nagyobb tanulói önállósággal kívánjuk megtartani.

 

Mennyiségi fejlesztést – reálisan ismerve a testület és a diákok képességeit, igényeit, terhelhetőségét – nem tervezünk az elkövetkezendő években.

Minőségi fejlesztést érhetünk el azzal, ha diákjainak bemutatjuk a városban és környékén élő kiemelkedő szellemi, fizikai teljesítményt felmutató embereket.

Szeretnénk az eddigi jó hagyományainkat megőrizni, kapcsolatrendszerünk bővítésével pedig minél többet megmutatni másoknak is belőle.

 

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI

 

6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI

 

A kollégium, mint intézményegység szakmai és szervezeti önállósággal rendelkezik. Munkáját közvetlenül a kollégiumvezető irányítja. Felettese a tagintézmény vezetője. A kollégiumvezető az intézmény előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében kölcsönösen együttműködik az intézmény valamennyi vezető beosztású munkatársával .

A kollégium tantestülete a kollégiumot érintő szakmai kérdésekben az összes intézményi szabályzatokkal koherens módon, a Köznevelési Törvénynek megfelelően dönt. Teljes jogkörrel részt vesz az intézmény tantestületi értekezletein s együttműködik az intézmény előtt álló feladatok megoldásában az iskolában tanító kollégákkal.

A csoportfelelős nevelőtanárok tanulócsoportjuk munkájának irányítása mellett ellátják a következő feladatokat:

 

  • ifjúságvédelmi feladatok
  • könyvtári munka
  • tűz-és balesetvédelmi teendők
  • szakkörök, diákkörök vezetése
  • diák-önkormányzati tevékenység segítése
  • korrepetálások, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások
  • kiemelt kollégiumi diákrendezvények szervezésének előkészítése
  • éjszakai hétközi és hétvégi ügyelet ellátása.

 

Az intézmény fórumai:

  • tanévet előkészítő nevelési értekezlet
  • negyedévi tanulói munkát értékelő kollégiumvezetői értekezlet
  • félévi nevelői értekezlet
  • diákközgyűlés
  • továbbképzési céllal szervezett nevelői értekezlet
  • év végi értékelő nevelőtanári értekezlet, közgyűlés
  • ütemezés szerinti diák-önkormányzati és ülés

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

 

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

 

Minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle.

 

A megvalósított tevékenységek pedig csak akkor érnek valamit, ha elérik a személyiség pozitív irányú fejlődését, vagyis a kívánt nevelési célt. Ez a következő jelekből egyértelműen lemérhető.

  • a tanulók viselkedése, magatartása, neveltségi szintje, szociális képességei,
  • a tanulók testi, fizikai képességének fejlődése, állóképessége,
  • akaraterő, kitartóképesség,(tanuláshoz, közösségi feladatokhoz való viszony)
  • erkölcsi neveltségi szintje.

 

A fenti tulajdonságok fejlődéséről a nevelőtanárok személyesen, folyamatosan tájékozódnak, minden tanulóról értékelést készítenek a nevelői feljegyzések naplóba.

 

Az Önfejlesztő Kollégiumi programban résztvevő 30 kollégiummal együtt mi is kidolgoztuk azokat a nevelésfilozófiai és intézményműködtetési elveket, amelyek a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program 1. modelljével kompatíbilis. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva készítettük el 2007-ben a Közoktatási törvény szerint a minőségirányítási programunkat, mely a 2015-ben kötelezően belépő pedagógus és intézményi önértékeléshez nagyon jó alapokat ad.

 

Ennek fő elemei a következők:

Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés)

  • milyen a kollégium a tanulók a tanárok, a technikai dolgozók, a szülők, az oktató iskola, a fenntartó szerint.
  • melyek az erősségeink, gyengeségeink, hol tartunk a nevelő-oktató munkában az intézmény működtetésében.

 

Az érdekelt felek azonosítása

  • a közvetlen és a közvetett érdekelt felek pontos meghatározása.

 

Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése

  • a velünk szemben támasztott igényeinek konkrét megismerése.

 

Az igények elemezése

  • az egyes érdekeltek igényeinek fontossági sorrendje,
  • az igények lényeges elemeinek kiemelése, összhangja.

 

A célok és prioritások meghatározása, illetve összhangja

  • első helyen a kollégista diákok tanulással, személyiségük fejlesztésével, elhelyezési feltételével, gyermeki, emberi igényeik szerepelnek, - összhangban a szülői elvárásokkal,
  • a kollégium humánerőforrásainak ésszerű felhasználása, folyamatos fejlesztése (a pedagógiai munka során a tanár és a diákok között alkotó, cselekvő, felelősséget vállaló légkör legyen a meghatározó),
  • a kollégiumi nevelésre-oktatásra vonatkozó országos és helyi fenntartói, iskolai elvárások, - a város közoktatás fejlesztési koncepciója.

 

Fejlesztési tervkészítés

Tartalmi elemei:

  • a kollégium elhelyezési tárgyi feltételeinek fejlesztése,
  • a pénzügyi források fejlesztése (pályázatok)
  • a pedagógiai programban megfogalmazott tevékenységrendszer eszközhátterének, személyi feltételeinek fejlesztése,
  • a kollégium hagyományainak ápolása, fejlesztése,
  • diák-önkormányzati, közösségi élet fejlesztése,
  • mérési, értékelési, önértékelési rendszer fejlesztése.

 

A fejlesztési terv megvalósítása

  • a pedagógiai program lebontása vezetői, nevelőtanári szintre
  • a pedagógiai programból adódó diák-önkormányzati, tanulói tevékenységének feladatok,
  • személyre szóló (munkaköri leírás, munkaterv, foglalkozási terv, vezetői megbízás) feladatok, időarányos, határidős teljesítése.

 

A fejlesztési terv megvalósításának értékelése

  • kollégiumvezetői értékelés egy-egy rész területen (folyamatos)
  • nevelőtanári önértékelés (szempont rendszer szerint) félévente,
  • kollégiumvezetői átfogó értékelés negyedévente (félév),
  • átfogó igazgatói, kollégiumvezetői értékelés nevelőtestületi szinten, tanév végén, illetve kollégiumi közgyűlésen,
  • diák-önkormányzati értékelés a kollégiumi közgyűlésen évente.

 

Korrekciós terv készítése és megvalósítása

  • a napi kollégiumi tevékenységek megszervezésénél nevelőtestületi egyetértéssel lehet időpontot, módszert, megvalósítási formát változtatni,
  • a pedagógiai programban megfogalmazott, az éves munkatervben lebontott feladatokat csak a szorgalmi időn kívül lehet módosítani (tanév előkészítő értekezlet) tantestületi egyetértéssel,
  • a pedagógiai programon kívüli feladatok amennyiben összhangban állnak a kollégium céljaival, évközben is beemelhetők a tevékenységrendszerbe.

 

Az önértékelés fejlesztése

 

Az önértékelést a következő területeken kell elvégezni:

  • az intézmény alapdokumentumai (vezetői, nevelőtestületi szinten)
  •  csoportszintű nevelői programok (nevelőtanári szinten)
  •  általános nevelési feladatok végrehajtása csoport és tanulói szinten (nevelőtanári szinten)
  •  speciális nevelési feladatok gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi (nevelőtanári szinten)
  •  intézményi szakmai programok, továbbképzések, pályázatok (vezetői, nevelőtanári szinten)
  •  a kollégium mindennapi működésének személyi, tárgyi, pénzügyi, munkaszervezési, gazdálkodási, törvényességi feltételei (vezetői szinten)
  • az intézmény kapcsolatai (vezetői, nevelőtanári szinten).

 

A kollégiumban folyó pedagógiai munka értékelését komplex módon az egész intézményre vonatkozó „Önértékelési Kézikönyv a Kollégiumok” számára valamint az Országos Tanfelügyelet szakmai ellenőrzési kézikönyvei tartalmazzák a 326/2013 (VIII.30) Korm. rendeletben előírt eljárásrendeknek megfelelően.

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA, ZÁRADÉK

 

A kollégiumi pedagógiai program 5 évre szóló alapdokumentum, melyet első fokon a kollégium nevelőtestülete, másodfokon a tagintézmény tantestülete fogad el és a tagintézmény-vezető hagy jóvá.

 

A pedagógiai programban megfogalmazottak teljesítését, eredményességének vizsgálatát évente kollégiumi tantestületi értekezlet keretében el kell végezni.

 

A szükséges módosításokat, korrekciókat a tantestület bármely tagja kezdeményezhet, de módosítani csak tantestületi határozattal lehet.

 

A jelen pedagógiai program a 2011.évi CXC. törvénynek, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletnek, a 326/2013 (VIII.30.) Korm. rendeletnek, az 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendeletnek megfelelően készült.

 

Jelen pedagógiai programot a kollégiumi diák-önkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta, a kollégium nevelőtestülete a pedagógiai programot 2015. augusztus 26-án megtárgyalta és elfogadta.

 

 

 

-----------------------------             P.H.             ----------------------

Jávorné Hargitai Klára                                      Gulyás Béla

Tagintézmény-vezető                                    Kollégiumvezető

 

 

 

 

Kalocsa, 2015.augusztus 26.

6300 Kalocsa, Asztrik tér 5-7.
Tel.: 78/461-600 / Fax: 78/461-178
E-mail:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Bajai Szakképzési Centrum központi weboldala:
http://bajaiszc.hu/

Bajai Szakképzési Centrum – Felnőttoktatás/Felnőttképzés
http://bajai.szcentrum.hu/

 

ekréta